EMÉSZTŐRENDSZER TÁMOGATÁS

A szervezetünk a működéséhez szükséges tápanyagokat (vitaminok, ásványi anyagok), energiát és vízet a külvilágból veszi fel (étel és ital formájában).

Az emésztőrendszer része a szájüreg, nyelőcső, gyomor és bélrendszer.

A szervezetünk a bejutó tápanyagot igyekszik alkotóelemire bontani, ebben játszanak szerepet az emésztőenzimek. Az emésztőenzimekre példa:

• A fehérjéket a proteáz enzimek bontják (papain, pepszin, bromelain)
• A szénhidrátokat: karbohidráz enzimek
• Zsírokat: lipáz enzimek
• A keményítőt: amiláz enzimek (a keményítő rengeteg cukormolekulából épül fel)
• A tejcukrot a laktáz enzim bontja
• Stb.

Sok ember tapasztalhat emésztési nehézségeket különféle bizonyos tápanyagok (mondjuk laktóz) fogyasztása után. Ennek elkerülésére, étkezés előtt érdemes az adott enzimet (jelen esetben laktáz enzim) táplákkiegészítő formájában bevinni.

A szájüregben is elkezdődik már az emésztés (habár még korlátozottan), ha sokáig rágunk egy keményítő tartalmú ételt akkor egy idő után édessé válik, ez azért van mert az amiláz enzim elkezdte cukorrá bontani a keményítőt.

A gyomorba érkezve az étel egy nagyon savas környezetben találja magát ami a további lebontásnak nagymértékben kedvez. A gyomorsav nagyon erős sav (pH-ja 1 és 3 közé tehető, 1: a legerősebb savakat jelenti). Leginkább a fehérjék bontása miatt kell az ilyen erős pH (mivel a fehérjéket felépítő aminosavak is savas pH-val rendelkeznek ezért a lebontáshoz erős sav kell). A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb esetben a lúgos irányba tolódik a gyomor pH-ja, amely számos emésztésbeli problémát okozhat többek közt refluxot. Ezért ennek a visszaállítására a savas ételek, mint az almaecet segítséget nyújthatnak. A gyomorban már elkezdődik a tápanyagok egy részének a kiválasztása (felhasználás céljából).

A gyomorból a bélrendszerbe kerül az étel, ahol a már megemésztett étel tápanyagtartalma kiválasztódik. Itt a pH inkább már lúgos kémhatású. A bélrendszerünk ad otthont rengeteg baktériumnak. A bélflóra a szervezetünk teljes emésztőrendszerében élő “mikroorganizmusok” összessége. Számos funkciót betöltenek a testünkben, többek közt az emészthetetlen rostok fermentálása általuk történik. A fermentálás során rövidláncú zsírsavak keletkeznek, melyeket felhasznál az izom, vastagbél és a máj is. Ezáltal a rostok serkentik ezen sejtek működését. Továbbá a bélflóra bontja le az epesavat és előállít B- és K-vitamint.

Ezenfelül egyre több tanulmány született, hogy a bélflóra kapcsolatban áll az immunrendszerrel és az aggyal is. Számos betegség köthető a nem megfelelő bélflóra állapotához.

A bélflóra millárdnyi kis baktériumot tartalmaz és nagyon fontos az egyensúlya, ennek támogatására kínálunk probiotikum készítményeket, melyek ezen baktériumokat tartalmazzák. Felmerülhet a kérdés, hogy a gyomorsav nem emészti fel a probiotikumban lévő baktériumokat? Ezt kiküszöbölve a mai probiotikum készítmények, olyan kapszulát tartalmaznak, mely cellulózt és egyéb anyagokat tartalmaznak így savas környezetben nem oldódik, viszont a bélrendszer lúgos környezetében már oldódni képes, így a célhelyen kieresztve a baktériumokat a kapszulából.